Előkészületek

A hetedik évfolyam Határtalanul program keretében létrejött felvidéki öt napos kirándulására a felkészülés és ráhangolódás már az utazás előtt elkezdődött. A helyszínt az előző tanév során az osztályfőnökök közösen választották ki, majd a program ez alapján került kialakításra és megszervezésre.

A pályázatban több választható, valamint kötelező elem is található, így ezekre is nagy figyelmet kellett szentelni a tervezés során.

A diákok a programba és az előkészületekbe már ebben a tanévben kapcsolódtak be. Elsőként a Magyarság háza galéria előkészítő óráin vettek részt egy-egy egész napos budapesti kirándulással egybekötve. Ezeken a rendhagyó órákon az elszakadt országrészben, valamint a diaszpórában élő magyarságról tudhattak meg többet. Az általános iskolai osztályunk március 16.-án, gimnáziumi osztályunk pedig egy hónappal korábban február 18.-án vett részt ezen az alkalmon.

Az indulás előtti napon még iskolánk pedagógusai tartottak előadást a felvidék földrajzáról, történetéről és kultúrájáról, valamint országunk szétszakításához vezető történelmi eseményekről. A kettő tanítási óra keretében saját élményekről is sok szó esett, valamint az Okosdoboz feladatainak és egy rövid Totó segítségével is számot adhattak a diákok a megismertekről.

A kirándulás

Galéria a kirándulásról

1. nap – 2026.03.18.

A kirándulásra 2026. március 18-22. között került sor. Reggel 6 órától már gyülekeztek az izgatott diákok és a még izgatottabb szülők, hogy 6:30-kor elindulhasson a régóta várt utazás. A hosszú buszos utazást a szállásra hosszabb időre először a Sátoraljaújhelyen találtható Nemzeti Összetartozás Hídjának megtekintése, valamint az oda való rövid hegynek felfelé tartó, majd azon át történő séta törte meg. A magassággal és a tériszonnyal megküzdve – egy gyors határátlépés után – a közeli Borsi településen található Rákóczi várkastélyba látogattak. Vezetett túra keretében megtekintették II. Rákóczi Ferenc gyönyörűen felújított szülőkastélyát, majd a kastély előtt álló szobrát a kellő tiszteletadással megkoszorúzták. A napot a tervek szerint a tőketerebesi Andrássy kastélyban folytatták volna, de oda nem jutottak be sajnos a még életben lévő téli nyitvatartási rend miatt. Ezért a Várhosszúréten található szállás felé kellett venni az irányt.

2. nap – 2026.03.19.

A második napon az elmaradt előző napi programpontot egy rövid kis túrával pótolták, Várhosszúréten elsétáltak a sajnos zárva tartó Buzgó-barlang bejáratához, ami során érintették az egykori – most már – romos vízimalom épületét, a Mária kegyhelyet, melynek lábánál a forrás vízéből is ittak, valamint egy egykori második világháborús ágyúállást is. A séta után a Domica-cseppkőbarlangot tekintették meg, sajnos a tervezett gombaszögi kirándulás a barlang átmeneti bezárása miatt nem valósulhatott meg. A cseppkőbarlangban közelebbről is megismerhették azokat a több millió éves geológiai folyamatokat, amik még most is formálják környezetünket. A barlang bejárása után a Szilicei-fennsíkra utaztak, ahol a jégbarlangot látogatták meg. A napot egy szép – kb. 6,5 km-s – túrával koronázták meg a Szádelői-völgyben, ami a barkai kápolnától vezetett egészen a völgy bejáratáig, ahova már sötétedésben értek oda, emiatt sajnos elmaradt a lucskai Huszita templom megtekintése.

3. nap – 2026.03.20.

A kirándulás közepén a program újból Várhosszúréten, a katolikus templom kertjében kezdődött, ahol Nagy György fafaragó művész mesélt a településről, annak történetéről, valamint a helyi kezdeményezésekről. A megható beszéd után a diákok a Himnusz eléneklésével, valamint egy koszorú elhelyezésével tisztelegtek a II. világháborúban elhunyt katonák emlékének. A napot Rimaszombaton folytatták, ahol először a helyi református gimnázium hetedik évfolyamos diákjaival találkoztak. Egy kötetlen beszélgetés során diákok és tanárok ismerkedtek egymással és iskoláikkal. Valamint egy közös énekléssel és egymás megajándékozásával mélyítették tovább a kapcsolatokat. Az iskola után városnézés következett, ahol elsőként megtekintették a gályarabok emlékművét. A rövid beszélgetés után a város híres szülöttének Tompa Mihálynak és nagy barátjának Petőfi Sándornak a szobrát tekintették és koszorúzták is meg. A séta a város főterén folytatódott, ahol megtekintették a református templomot, valamint annak az oldalában található Ferenczy István emlékszobrot, illetve a rimaszombati cserkészség alapítójának, Hatvani Istvánnak – a magyar Faustnak – az emléktáblájánál álltak meg egy rövid időre. Rimaszombati városnézésüket először Blaha Lujza szobránál, majd a Múzsák házánál, Petőfi egykori szálláshelyénél folytatták, innen indultak tovább Murány felé. Murányban a vár megtekintése volt az elsőleges cél, de a teljes túrára nem volt lehetőség, a rövidített túrát pedig – nemzeti park munkatársai jelzése alapján – a felfele vezető utak buszok általi használhatatlansága miatt nem lehetett megtenni. Szerencsére a Murány-fennsíkon található ürgerezervátumot nem kellett kihagyni, itt a szerencsésebbek még meg is simogathatták a szelíd rágcsálókat. Azért túra nélkül nem maradtak ezen a napon sem iskolánk diákjai, a murányi vár alternatívájaként a hazafelé tartó úton megálltak Rozsnyó városában és felsétáltak a – Zsolnay porcelánnal díszített – Rozsnyói kálvárián, hogy megcsodálhassák az eléjük táruló gyönyörű kilátást. A kálvária után lesétáltak a város főterére, ahol megtekintették a Petőfi emléktáblát, valamint egy rövid előadást hallgathattak Andrássy Franciska grófnőről, valamint az Andrássy családról.

4. nap – 2026.03.21.

Az utolsó előtti napon egy hosszabb buszos utazás várta a kalandorokat a szerpentineken, ahol az esti csapadékos időjárásnak köszönhetően friss hó várta őket. Ki is használták ezt és vívtak is egy rövid hócsatát a megterhelő hegymenet után. Ahogy a hegy tetejéről lefele haladtak, úgy könnyebbültek meg egyre inkább és közeledtek az első célhoz a szepesi várhoz. Viszont a vár megtekintése előtt megálltak, hogy megtekinthessék a Szepesváralja és Lőcse között található mésztufa dombot, melynek érdekessége, hogy több helyen is ásványvízforrás bugyog a tetején található kápolna körül. A kis nyújtózkodás után elindultak bevenni az éppen felújítás alatt álló várat, ami a Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű vára a maga 4 hektáros területével, amelyen itt is egy nagy, de nem olyan szelíd ürgepopuláció található, mint Murányban. A vártornyot megmászva káprázatos kilátásban volt része mindenkinek. A Szepesség után Kassa városát fedezték fel a diákok, ahol először a Rodostói-ház másolatához sétáltak és tekintették meg a benn található kiállítást, majd nem messze lévő Szent Erzsébet-főszékesegyházba mentek, ahol megtekintették a templom lenyűgöző belsőjét és az altemplomban nagy fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc és édesanyja Zrínyi Ilona szarkofágját. A dóm megtekintése után egy rövid szabadidő után visszatértek Várhosszúrétre, ahol a vacsora elfogyasztása után kézműves foglalkozás, valamint íjászkodás várta őket. Utóbbi külön izgalmas volt, hiszen már a sötét udvaron, lámpafény mellett volt lehetőség erre, de nem szegte kedvüket se a fiúknak se a lányoknak.

5. nap – 2026.03.22.

Az utolsó nap reggelén egy rövid búcsú keretében elköszöntek a szállástól és szállásadójuktól és buszra szállva elindultak az eredeti célként kitűzött Besztercebánya felé. Céljuk viszont módosításra került és Beszterce helyett Zólyom városába mentek, ahol megtekintették a felvidék egyik legszebb gótikus-reneszánsz várát, Balassi Bálint szülőhelyét. Zólyom után a felújítás alatt álló Divényi-várat tekintették meg, ami valaha a legészakibb török vár volt. Felvidéki kalandozásaikat Losoncon fejezték be, ahol megtekintették Ráday Pál – II. Rákóczi Ferenc személyi titkárának, a református egyház első főgondnokának – kriptáját, a már galériaként és kulturális központként üzemelő egykori zsinagógát és a református templomot. A losonci nap végén búcsút vettek az öt nap során folyamatosan velük lévő helyismereti vezetőjüktől Vörös Attilától, majd a buszra szállva elindultak vissza Kunszentmiklósra, ahova este negyed hétkor érkeztek fáradtan, de élményekkel gazdagon.

Továbbiak

A kirándulás lezárult, de vállalt feladataink közül néhány még hátravan, melyeket végre kell hajtani. Ilyen például egy kiállítás megszervezése a kiránduláson készült legjobb fotókból, előadás tartása az alsóbb évfolyamos diákoknak, illetve a már hagyományosnak tekinthető Határtalanul kvíz a DÖK-napon.

Faragó Imre Gábor
projektvezető